Az idei év meglehetősen forgalmas volt. Év vége felé a keleti tatár diplomaták megtámadása, és az észak-yani parancsnok döbbenetes híre futótűzként terjedt a magasrendű hivatalnokok és nemesek körében.
A Jing Ning márki egy vágott ujjú, akinek Longyanghoz hasonló szenvedélye van, és szereti a megrágott barackot.[1]
Ez a hír különös módon ütötte fel a fejét, és a hitelessége megkérdőjelezhető volt, ám alapos gondolkodás után néhány jel mindenképpen erre mutatott. Továbbá az emberek természetében volt, hogy nem féltek a legalantasabb feltételezésekkel kiegészíteni az “igazságot”. Hamarosan a Fu Shen szerelmi életéről szóló élénk és színes beszámolók széles körben elterjedtek a nemesi családok között, egészen a seregbe való belépéséig visszamenőleg. Bizonyos családokban ez szolgáltatta a témát az ebéd utáni csevegéshez.
A Nagy-Zhouban a férfiak iránti vonzódás nem volt teljesen hallatlan, és az emberek különösen elfogadóak voltak. Ám amikor ez az ügy egy katonai hatalommal rendelkező tábornokkal állt összeköttetésben, már nem csak egy egyszerű “újkeletű érdeklődés” volt.
Az előző dinasztia neve “Yue” volt, és több mint száz éven át ültek a trónon. Volt köztük egy császár, aki a szerelmi életéről híresült el, a posztumusz címe Suzong lett.
A trónörökösi birtokán különösen megkedvelt egy Han vezetéknevű szépséget. Miután trónra lépett, nemcsak Han úrnőnek adta meg a nemesi feleség címet, hanem az apjának és a fivéreinek is címeket ajándékozott. Han feleség öccse, Han Cang “egy gyönyörű hölgy külsejével megáldott, méltóságteljes és elegáns, természetében ragyogó gyöngy és finom jáde”-ként maradt fenn a történelemkönyvekben. Hála a nővérének, Han Cang csatlakozott az Ünnepélyes Luan Gárdához. Egyszer, amikor a császár hintóját kísérte, Suzong megpillantotta az arcát, és első látásra beleszeretett. Miután visszatértek a palotába, Suzong képtelen volt elfelejteni azt az arcot, és figyelmen kívül hagyva a világi hagyományokat, befogadta Han Cangot a háremébe. Nem volt kérdés, hogy a császár mennyire szerette; az udvari ágyas szóba sem jöhetett, külön létrehozta a “nemesi férj” címet, amely egyenrangú volt a nemesi feleséggel, így tehát a testvérpár egyszerre szolgálta ugyanazt az uralkodót.
A Nagy Yue-dinasztia még sosem látott ehhez hasonlót, így mind az udvarbeliek, mind a köznép teljes döbbenettel fogadta. A hivatalnokok és a katonai tisztviselők végeláthatatlan, sürgető intelmekkel árasztották el a császárt, és másra sem vágytak, mint hogy sorban leborulhassanak a palota előtt.
Bár Suzong megbotránkoztató hősszerelmes hírében állott, elsősorban mégiscsak ő volt a császár, az egész birodalom ura. Nem engedhette, hogy egy rakás semmirekellő a csekély személyes afférja miatt kritizálja. A ravasz császár dühében kiadott egy rendeletet, amely engedélyezte, hogy a magasrangú tudós-hivatalnokok férfi ágyast fogadjanak, és hogy a nemesi címmel rendelkezők, a császári család tagjai és a hatodik rang felett álló tisztek a rendes feleséggel egyenrangú férfi feleséget vehessenek el.
Amikor a magasan állók egy bizonyos hasznot élveztek, az alattuk lévők mindenképpen követték őket. Amint a rendelet megmutatkozott a gyakorlatban, az udvar nagy része elhallgatott, sok tudós pedig azonnal divatosnak tekintette a vágott ujjú szenvedélyt. Így tehát a köznép is példát vett róluk, és a déli szél azóta virágzik anélkül, hogy az enyhülés jelét mutatta volna. Suzong közel harminc éven át volt trónon, és egyetlen nagy miniszter sem mert petíciót indítani, hogy a császár visszavonja a rendeletet.
Később, amikor az előző Yue-dinasztia egyre gyengült, az akkori császár, Xuanzong úgy érezte, hogy ez a déli szél tomboló hóborttá vált, amely az égi diktátummal szemben áll, és amitől a népesség lecsökkent, az izmos emberek száma megfogyatkozott és nehézségek mutatkoztak a mezőgazdaságban. Ennek eredményeképpen kiadott egy rendeletet, amely megtiltotta a közemberek számára a férfiak közti házasságot. Ez a császári rendelet hazaengedte a férfi ágyasokat, és visszaszolgáltatta a testi jogaikat, lehetővé téve, hogy visszakerüljenek a családfői pozícióba. Ám voltak kivételek a törvény alól. Xuanzong nemcsak azt engedélyezte, hogy a főfeleséggel egyenrangú férfiak a férjük családjánál maradjanak, hanem egy különleges kegyben is részesítette őket: ha a hatodik vagy magasabb rangú tisztek, nemesek és a császári család tagjai önként jelentkeznek, hogy férfit vennének el, mint főfeleségük, kérvényt nyújthatnak be, hogy a császár engedélyezze a házasságukat.
Ez a rendelet lett Xuanzong ütőkártyája, és az egyensúly a nagyhatalmú miniszterek és nemesi rokonok között. Azok, akiknek a nemesi címük apáról fiúra öröklődött, miután férfit vettek el, azt jelentette, hogy nem lesz vérszerinti utódjuk. Ennek eredményeképpen a nemesi címnek nem lesz örököse, és a halál után a császári udvar visszaveszi azt.
A Yue-dinasztia után ez a “tompa kés, amely vérontás nélkül vágta le az embereket” kiváló hatékonysága miatt még a mai napig használatban állt. A Nagy Zhou-dinasztia alapítása óta a császár már tíz rangos hivatalnok számára rendelt el ilyen házasságot. Mindegyikük nagy hatalommal bíró egyéniség volt, aki felkavarta az állóvizet.
Az észak-yani hadsereg parancsnoka, a Jing Ning márki, a Ying nagyherceg legidősebb fia… ezeknek a címeknek a legveszedelmesebb ellensége a “vágott ujjú” kifejezés volt.
Hányan bámultak rá sóvárgó szemekkel, mint a prédájukat leső tigrisek? Maga a császár is épp azon aggódott, milyen ürüggyel vehetné vissza a katonai hatalmat a kezéből. Miért most, pont ebben a kritikus pillanatban kezdett egy ilyen pletyka terjengni?
Fu Shen csendes és békés életet élt az otthonába visszavonultan, nem állt kapcsolatban sem a rokonaival, sem a barátaival, így természetesen mit sem tudott ezekről a szóbeszédekről. Az alattvalói pedig már túlságosan sok megbízhatatlan szóbeszédet hallottak a Jing Ning márkiról. Miután a dicsőítő ódák és horror történetek egész seregét hallották, mindegy milyen különös mendemondák keringtek, már réges-rég ügyet sem vetettek rájuk.
Viszont ha egy kicsit éberebbek lettek voltak, sosem hagyták volna, hogy ezek a szóbeszédek ilyen szabadon terjedjenek.
A játékot elkezdő személy már a pengéjét élesítette, míg a játékosok süketek, vakok és figyelmetlenek voltak.
Amikor a valamivel éberebb Yan Xiaohan meghallotta ezt a szóbeszédet a Repülő Sárkány Gárdától, a szívverése azonnal felgyorsult, és az ösztönei veszélyre intették.
Aznap éjjel nem várt Fu Shen jóváhagyására. A különleges helyzetre való tekintettel még a legmakacsabb ember sem maradhat megingathatatlan. Yan Xiaohan megragadta ugyan az irányítást a régóta tartó vitájukban, ám sajnos ez most egyáltalán nem tette boldoggá.
A Yuantai császár nem engedélyezte a Repülő Sárkány Gárdának, hogy a keleti tatárok merényletének ügyében nyomozzonak, így Yan Xiaohan kénytelen volt egyedül cselekedni. A szívében lengedező kétségek továbbra sem oszlottak el. Bár Fu Shen azt mondta, Yan Xiaohan túl sokat gondolt róla, az, hogy egy ember, aki mindig sértetlenül hagyta el a csatamezőt most áldozatul esett egy ilyen merényletnek olyan, mintha egy kacsa rejtélyesen vízbe fulladt volna. Ráadásul ott voltak a szokatlan és megmagyarázhatatlan elemei ennek a merényletnek – Yan Xiaohan még a Repülő Sárkány Gárdával az oldalán sem volt képes azonosítani a tettest.
Fu Shen viselkedése arra utalt, hogy még több titok rejlik az ügy mögött, és Yan Xiaohannak muszáj volt kiderítenie az igazságot.
Nem igazságszolgáltatás vagy az elvei miatt, hanem mert a kezében egy páratlanul éles fegyvert tartott a császár nevében. Csak akkor lesz képes irányítani a pengét, ha átlátja a víz felszíne alatt morajló vad hullámokat, és a penge nem ütközik akadályba vagy sodorja el az áradat.
A dinasztia császárai mind rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a Császári Őrségnek. A császári fővárost az Arany Varjú, az Ünnepélyes Luan,[2] a Kilenc Kapu, a Vitéz Lovasság és a Leopárd Tegez alakulatok őrizték. Az öt alakulat továbbá jobb- és baloldali ágakra oszlott, így a “Déli Hivatal Tíz Őrét” ez a tíz egység adta. Magát a császári palotát a Toll Erdő, az Égi Pillér és az Égi Sereg alakulat védte, melyek mindegyikét szintén jobb- és baloldali ágra osztották. Ez a hat alakulat a testőrködésre specializálódott, és együtt ők adták az “Északi Hivatal Hat Seregét”. Ezen kívül a Repülő Sárkány Gárda felügyelt minden hivatalt, és a négy határon járőrözött. A Repülő Sárkány Gárda parancsnoka egy harmad- vagy annál magasabb rangú hivatalnok, az udvari felügyelő, akinek hatalmában áll, hogy titokban kérvényeket és vádakat nyújtson be közvetlenül magának a császárnak.
Az Északi Hivatal Seregének összes magas rangú tábornoka a Repülő Sárkány Gárda tagja. Udvari felügyelőként Yan Xiaohan rangja magasabb volt, mint az összes alakulat tábornokáé, így valójában az ő kezében volt az Északi Hivatal feletti összes hatalom.
A szóbeszéd, miszerint “a Jing Ning márki egy vágott ujjú” a Baloldali Égi Pillér tábornoka, Wei Xuzhou által terjedt el a Császári Őrségben. A Wei család hatalmas, annyi rokonból és házasság útján szerzett kapcsolatból áll, hogy a legtöbb fővárosban élő nemesi családdal kapcsolatban állnak. Wei tábornok még ennél is többel lett megáldva, a birodalmi katonák között senki sem találhatna nála lelkesebb embert, ha kerítésről vagy pletyka/információ terjesztéséről van szó.
A Yan Xiaohan és Fu Shen közötti összetűzések köztudottak voltak a Repülő Sárkány Gárdában, így Wei Xuzhou örömmel gúnyolódott az utóbbi balszerencséjén:
– Ez a szóbeszéd tényleg felháborító. A Jing Ning márki mindig közömbös és nemes jellemét elnézve, azt hittem, az egész életét egyedül tölti a jobb és bal kezének társaságában hahahaha…
– Honnan jött ez a hír? – Yan Xiaohan összeráncolta a homlokát.
– A második nénikém húgának a férjének az unokatestvérétől… tehát Liu En márki feleségétől. A márki családjában van egy egyedülálló lány, aki szemet vetett a Jing Ning márkira. Én is csak egy kis kérdezősködés után tettem szert ilyen eltitkolt információra.
Yan Xiaohan a fejét fogta, egyáltalán nem akart ezzel a taggal csevegni.
– Uram – Wei Xuzhou kétszer is megkörnyékezte, mert különösnek vélte a reakcióját -, még a Jing Ning márki sem kezdett el aggodalmaskodni emiatt az érdeklődése miatt, maga miért aggódik ennyire helyette is?
Különös. Valóban különös.
Egy férfi, aki sok éven át szerencsés volt, most hirtelen kifogyott az összes szerencséjéből, és a sorsa megfordult… Mit követett el Fu Shen, hogy kivívja az égiek haragját és a földiek dühét? Miért rajlanak a szörnyek és démonok, mint a méhek, hogy számtalan trükkel és összeesküvéssel ármánykodjanak ellene?
– Itt valami bűzlik. Wei-xiong, megtennéd, hogy utánajársz, pontosan honnan ered a pletyka, hogy a Jing Ning márki vágott ujjú… – Yan Xiaohan még nem fejezte be a mondatát, amikor egy fiatal, kék ruhás eunuch hirtelen megjelent az előcsarnokban. A vendégük Tian eunuch, a császár írástudó eunuchának tanítványa volt. Látva az érkezését, a két férfi sietve megszakította a párbeszédét, és odament, hogy meghallgassák. A fiatal eunuch továbbította a parancsot, amivel megbízták:
– Őfelsége a Mentális Kultiváció Csarnokába hívatta Sir Yant.
Ennek hallatán Wei Xuzhou visszavonult, ám Yan Xiaohan hirtelen egy kézjelet mutatott neki a háta mögött, miközben így szólt:
– Eunuch, kérem, várjon egy pillanatot. Megbíznám Wei tábornokot egy hivatalos üggyel.
A fiatal eunuch felelete érthetetlen volt: – Ez maga a császár parancsa. Sir Yan talán meg akarja várakoztatni Őfelségét?
Yan Xiaohan ajka sejtelmes mosolyra húzódott. Ez volt a leggyakrabban mutatott arca; egyszerre hihetetlenül kedves, mégis úgy tűnt, mintha bármelyik pillanatban képes lenne felfalni egy embert.
– A Repülő Sárkány Gárda udvari felügyelőjeként minden mozdulatom és tettem a császári akarattal egyenjogú. Az eunuch szavai valóban kellemetlen helyzetbe hoznak.
Az eunuch eleve nem volt több, mint hamis szájhősködés és nagyzolás. Yan Xiaohan mosolyát látva rögtön eszébe jutottak a Repülő Sárkány Gárda udvari felügyelőjéről szóló rémtörténetek, amelyek a palotában keringtek, és az arckifejezése drasztikusan megváltozott. Nagy erőfeszítéssel sikerült nyugodt maradni, és megadta magát.
– Ebben az esetben, Sir Yan tegyen úgy, ahogy jónak látja.
A teljesen összezavarodott Wei tábornokot az íróasztalához rángatták. Yan Xiaohan véletlenszerűen felvett egy mappát a színjáték kedvéért, és halkan ezt suttogta:
– Látogass el a nevemben a Jing Ning márki birtokára, és tájékoztasd a szóbeszédekről. Mondd meg Fu Shennek, hogy vigyázzon magára, és még időben kezdjen felkészülni. Nem számít, mi lesz, muszáj nyugton maradnia, és tartózkodni az elhamarkodott és felelőtlen lépésektől.
Wei Xuzhou pletykaimádó szívének lángjai fellobbantak, ám amikor észrevette, hogy Yan Xiaohan arca komoly és nem úgy tűnt, mintha viccelt volna, igyekezve bólintott:
– Nyugodtan rám bízhatja, uram.
Nem számít, Yan Xiaohan milyen magabiztosnak és fölényesnek mutatta magát az iménti szavaival, nem várakoztathatott sokáig egy eunuchot, aki császári parancsot közvetített. Egyelőre el kellett engednie ezt a zavaros esetet, és a Mentális Kultiváció Csarnokába sietnie.
Az írástudó Tian eunuch sohasem volt jó viszonyban a Repülő Sárkány Gárdával. Az ifjú eunuch osztozott a mesterének ellenszenvében, így nem volt hajlandó semmilyen információt sem tudatni. Ennek eredményeképpen, Yan Xiaohan csak akkor fedezte fel, hogy a Yuantai császáron kívül a trónörökös, Sun Yunliang is a Mentális Kultiváció Csarnokában van, amikor belépett.
– Alázatos szolgája tisztelettel köszönti Őméltóságát és Őfelségét, a koronaherceget.
– Hű alattvalóm, felállhatsz.
A Yuantai császár egy magas és izmos férfi volt fenyegető, méltóságteljes kisugárzással. Az arca telt volt, és két mély ránc futott végig az orra mentén, keskeny ajkai felett. Ezek a vonások egy szigorú, parancsoló és kegyetlen külsőt adtak neki. A császár személye csakugyan okos és tehetséges volt, a tartózkodó és hajthatatlan természete miatt komoly uralkodó hírében állt. E pillanatban viszont úgy tűnt, jó hangulatban van, még egy halvány mosoly is kiült az arcára. Miután eltűnt a düh és komorság, amit a tegnapelőtti diplomata csapatok tárgyalása okozott, jelentősen barátságosabbnak tűnt.
Úgy tűnt, bármi is történt, nincsenek rossz hírei. Yan Xiaohan egy kicsit megnyugodott. Magában arra gondolt, hogy az utóbbi napokban hallott gyanús trükkök és cselszövések miatt túlságosan feszültté vált, ha már a legkisebb dolgok miatt is ennyire elveszíti a nyugalmát és megrémül.
A koronaherceg kifejezéstelen arcával szolgálatra készen állt oldalt. Yan Xiaohan érezte, ahogy a tekintete ráesik; nem rosszindulattal, inkább olyasfajta óvatos kíváncsisággal, mintha egy tűt fűzött volna be.
– A koronaherceg visszavonulhat a Keleti Palotába. – A Yuantai császár négyszemközt akart beszélni Yan Xiaohannal. Egy kis töprengés után egy ritka buzdítást vetett a koronahercegnek: – Ma kiválóan kezelted az ügyet.
A dicsérettel a koronaherceg elérte elsődleges célját, és már nem tűnt olyan vonakodónak, hogy elhagyja a helyét. Ismét Yan Xiaohanra pillantott, és még rá is mosolygott, majd meghajolt, és elnézést kérve távozott.
Abban a mosolyban egyfajta gúny és szánalom volt, amitől Yan Xiaohan szívében hirtelen egy baljós érzés támadt.
Jegyzetek:
[1] Kifejezések a homoszexualitásra:
1. Vágott ujjú: a legtöbbet használt. A legenda szerint A Han-dinasztiában Ai császár inkább levágta a ruhaujját, mint hogy felébressze a rajta békésen alvó szerelmét.
2. Longyang: a Hadakozó Fejedelmek korában uralkodó Anxi király szerelme. Az érzéseken alapuló, nemtől független hűséges szerelem jelképe.
3. Megrágott barack: a Zhou-dinasztiában élő Ling herceg udvarában Mizi Xiát a szépségéért tartották. Egy nap, Mizi Xia beleharapott egy barackba, és mivel finom volt, felajánlotta a hercegnek.
[2] 1. “varjú” pontosabban a háromlábú varjú a keleti mitológiából.
2. luan: főnixhez hasonló madár a keleti mitológiában.
DCG fordítások 